A magyar-francia kétoldalú politikai kapcsolatok
A magyar-francia politikai kapcsolatok ezer éves múltra tekintenek vissza. Az évszázadok során a két ország történelme több ponton találkozott és szellemileg is hatással volt egymásra. Ezek a sokrétű kapcsolatok gazdag örökséget hordoznak mindkét nemzet számára.
A két ország között formális diplomáciai viszony létesítésére az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése után 1920-ban került sor. A kapcsolatokban előrelépést hozott, hogy a külképviselet 1921-től követségi rangot kapott. A követség a II. világháború alatt Párizsból a francia kormányt követve Vichybe (Közép-Franciaországba) került, majd 1944-ben de jure megszűnt, és hivatalosan csak 1946 januárjától folytathatta működését. A követség tevékenységét azonban fokozatosan beárnyékolta a hidegháborús korszak, a kelet-nyugati szembenállás. A kétoldalú kapcsolatok területén némi pozitív változást hozott, hogy 1964 januárjában nagykövetségi rangot kapott a párizsi magyar diplomáciai képviselet. Ezt követően leginkább a kulturális kapcsolatok területén vált fokozatosan élénkebbé a két ország viszonya, valamint megindultak a hivatalos látogatások is. A valódi pozitív változást azonban csak a hidegháború vége és a rendszerváltozás hozta el.
Manapság a kétoldalú kapcsolatokat bizonyos kérdésekben ugyan jellemzik politikai nézetkülönbségek, de számos területen egyetértés és eredményes szakpolitikai együttműködés, illetve főként európai uniós kérdésekben intenzív, magas szintű dialógus tapasztalható.
Macron elnök hivatalba lépése óta megélénkült a magas szintű párbeszéd, a francia és magyar állami vezetők és szakemberek között rendszeresek a személyes találkozók akár egymás fővárosaiban, akár pedig nemzetközi események margóján.
Az utóbbi időszak látogatásai közül kiemelendő Áder János köztársasági elnök és a francia elnök egyeztetése a 2017. decemberi párizsi klímacsúcs során. A kétoldalú kapcsolatokra meghatározó hatással volt Orbán Viktor miniszterelnök 2019. október 11-én Párizsban tett hivatalos látogatása és találkozója Macron elnökkel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020. július 21-én folytatott megbeszélést Párizsban Jean-Yves Le Drian külügyminiszterrel, akit egy évvel később, 2021. szeptember 10-én látott vendégül Budapesten. A magyar külgazdasági és külügyminiszter emellett rendszeresen folytat külgazdasági célú egyeztetéseket Párizsban és más franciaországi régiókban.
Az európai uniós ügyekben is folyamatos a két ország között a konzultáció. Varga Judit igazságügyi miniszter V4-es körben, ill. kétoldalú keretben több alkalommal is találkozott Clément Beaune európai ügyekért felelős államtitkárral, ill. elődjével. Bóka János, Orbán Viktor miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára 2021. június 14-én tárgyalt Párizsban Alexandre Adam francia EU sherpával és Clément Beaune európai uniós ügyekért felelős államtitkárral.
A kétoldalú és európai együttműködésnek számos, közös érdekeken és állásponton nyugvó területe van. Ezek közül kiemelendő a Közös Agrár Politika, az innovációs és energia- (főként a nukleáris energia), ill. a biztonságpolitika. Emellett fokozódik a kétoldalú együttműködés a védelem- (magyar részvétel a Takuba hadműveletben) és az űrpolitika terén is.
A kétoldalú kapcsolatok kiváló kiegészítését jelenti Franciaország és a visegrádi országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) kapcsolatrendszere. A V4 országok növekvő stratégiai jelentősége egyre intenzívebb közös munkát eredményez Franciaországgal. Magyarország látja el a V4 elnökséget 2021. július 1-től, amelynek keretében V4 + FR állam- és kormányfői szintű találkozóra kerül sor 2021. december 13-án, Budapesten. Ebben a körben, utoljára 2015 júniusában, Pozsonyban találkoztak az öt ország vezetői.
A kormányzati kapcsolatok mellett ki kell emelni a parlamentáris diplomácia magyar-francia kapcsolatokban betöltött kiemelkedő szerepét is. Meghatározó jelentőségű volt e téren 2015 októberében Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének Párizsban tett látogatása, amikor a Nemzetgyűlés akkori elnökével, Claude Bartolone-nal és a Szenátus elnökével, Gérard Larcher-val egyaránt alkalma volt találkozni.
A francia parlament mindkét házában, a Nemzetgyűlésben és a Szenátusban egyaránt működik francia-magyar baráti csoport, valamint a magyar Országgyűlésnek is van magyar-francia baráti tagozata. A baráti tagozatok az elmúlt években kölcsönösen ellátogattak Franciaországba és Magyarországra, és a jövőben újabb látogatásokat terveznek.
2020 szeptemberében a Szenátus, 2021 júniusában pedig a Nemzetgyűlés Európai Ügyek Bizottságának delegációja tett látogatást Budapesten. Legutóbb, 2021. november 25-én Magyarország Párizsi Nagykövetsége, a francia Szenátus és Nemzetgyűlés együttműködésével „Keressük az egységet a különbözőségben” címmel szervezett kollokviumot Európa jövőjéről. A magyar V4 elnökség keretében megvalósult eseményre a V4 országok és Franciaország nemzeti parlamenti képviselőinek részvételével került sor.
