A magyar-francia kétoldalú politikai kapcsolatok

A magyar-francia politikai kapcsolatok ezer éves múltra tekintenek vissza. Az évszázadok során a két ország történelme több ponton találkozott és szellemileg is hatással volt egymásra. Ezek a sokrétű kapcsolatok gazdag örökséget hordoznak mindkét nemzet számára.

A két ország között formális diplomáciai viszony létesítésére az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése után 1920-ban került sor. A két ország hivatalos kapcsolataiban előrelépést hozott, hogy a külképviselet 1921-től követségi rangot kapott. A követség a II. világháború alatt Párizsból a francia kormányt követve Vichybe (Közép-Franciaországba) került, majd 1944-ben de jure megszűnt, és hivatalosan csak 1946 januárjától folytathatta működését. A követség tevékenységét azonban fokozatosan beárnyékolta a hidegháborús korszak, a kelet-nyugati szembenállás. A kétoldalú kapcsolatok területén némi pozitív változást hozott, hogy 1964 januárjában nagykövetségi rangot kapott a párizsi magyar diplomáciai képviselet. Ezt követően leginkább a kulturális kapcsolatok területén vált fokozatosan élénkebbé a két ország viszonya, valamint megindultak a hivatalos látogatások is. A valódi pozitív változást azonban csak a hidegháború vége és a rendszerváltozás hozta el.

2008 óta Franciaország és Magyarország egymás stratégiai partnerei, amely tovább erősíti a kétoldalú relációt. Ennek egyik konkrét jele, hogy a francia és magyar állami vezetők és a szakemberek között egyre rendszeresebbek a személyes találkozók akár egymás fővárosaiban, akár pedig nemzetközi események margóján.

Az utóbbi időszak magas szintű látogatásai közül kiemelendő Áder János köztársasági elnök részvétele a 2015. decemberében Párizsban rendezett klímakonferencián (COP-21); Orbán Viktor miniszterelnök; Trócsányi László, volt párizsi nagykövet, jelenlegi igazságügy miniszter; Takács Szabolcs európai uniós ügyekért és a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) 2015-2016-os magyar elnökségért felelős államtitkár; Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár; Altusz Kristóf, európai és amerikai kapcsolatokért felelős külügyi helyettes államtitkár, valamint Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke franciaországi látogatása és tárgyalássorozata. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió Külügyek Tanácsának áprilisi ülése során találkozott francia partnerével, Jean-Marc Ayrault külügyminiszterrel. 2016 november elején Harlem Désir, európai ügyi államtitkár látogatott Budapestre.

A kétoldalú kapcsolatok kiváló kiegészítését jelenti a francia-visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kapcsolatrendszere, amelynek keretében 2015 júniusában Pozsonyban V4 csúcstalálkozóra került sor François Hollande francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár részvételével.

A kormányzati kapcsolatok mellett ki kell emelni a parlamentáris diplomácia magyar-francia kapcsolatokban betöltött kiemelkedő szerepét. Meghatározó jelentőségű volt e téren 2015 októberében Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének Párizsban tett látogatása, amikor a Nemzetgyűlés elnökével, Claude Bartolone-nal és a Szenátus elnökével, Gérard Larcher-val egyaránt alkalma volt találkozni. A francia parlament mindkét házában, a Nemzetgyűlésben és a Szenátusban egyaránt működik francia-magyar baráti csoport, valamint a magyar Országgyűlésnek is van magyar-francia baráti tagozata. A baráti tagozatok az elmúlt években kölcsönösen ellátogattak Franciaországba és Magyarországra, és a közeljövőben újabb látogatásokat terveznek mindkét ország baráti csoportjai. További információért látogasson el az alábbi honlapokra: http://www2.assemblee-nationale.fr/instances/fiche/OMC_PO675684, http://www.senat.fr/groupe-interparlementaire-amitie/ami_592.html, valamint http://www.parlament.hu/tevekenyseg