A magyar-francia kétoldalú politikai kapcsolatok
A magyar-francia politikai kapcsolatok ezer éves múltra tekintenek vissza. Az évszázadok során a két ország történelme több ponton találkozott és szellemileg is hatással volt egymásra. Ezek a sokrétű kapcsolatok gazdag örökséget hordoznak mindkét nemzet számára.
A két ország között formális diplomáciai viszony létesítésére az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése után 1920-ban került sor. A kapcsolatokban előrelépést hozott, hogy a külképviselet 1921-től követségi rangot kapott. A követség a II. világháború alatt Párizsból a francia kormányt követve Vichybe (Közép-Franciaországba) került, majd 1944-ben de jure megszűnt, és hivatalosan csak 1946 januárjától folytathatta működését. A követség tevékenységét azonban fokozatosan beárnyékolta a hidegháborús korszak, a kelet-nyugati szembenállás. A kétoldalú kapcsolatok területén némi pozitív változást hozott, hogy 1964 januárjában nagykövetségi rangot kapott a párizsi magyar diplomáciai képviselet. Ezt követően leginkább a kulturális kapcsolatok területén vált fokozatosan élénkebbé a két ország viszonya, valamint megindultak a hivatalos látogatások is. A valódi pozitív változást azonban csak a hidegháború vége és a rendszerváltozás hozta el.
Manapság a kétoldalú kapcsolatokat bizonyos kérdésekben ugyan jellemzik politikai nézetkülönbségek, de számos területen egyetértés és eredményes szakpolitikai együttműködés, illetve főként európai uniós kérdésekben intenzív, magas szintű dialógus tapasztalható.
Macron elnök hivatalba lépése óta megélénkült a magas szintű párbeszéd, a francia és magyar állami vezetők és szakemberek között rendszeresek a személyes találkozók akár egymás fővárosaiban, akár pedig nemzetközi események margóján.
Az utóbbi időszak látogatásai közül kiemelendő Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök megbeszélése 2023. március 13-án, Novák Katalin elnök és Emmanuel Macron megbeszélése 2023 május 16-án, az Európa Tanács rejkjaviki csúcstalálkozója margóján, valamint Szijjártó Péter kétoldalú megbeszélése Catherine Colonna francia külügyminiszterrel és Agnès Pannier-Runacher francia energetikai miniszterrel 2023. február 14-én. A magyar külgazdasági és külügyminiszter emellett rendszeresen folytat külgazdasági célú egyeztetéseket Párizsban és más franciaországi régiókban.
Az európai uniós ügyekben is folyamatos a két ország között a konzultáció. Varga Judit igazságügyi miniszter V4-es körben, ill. kétoldalú keretben több alkalommal is találkozott Laurence Boone, európai ügyekért felelős államtitkárral, és elődjével, Clément Beaune-al. Arra számítunk, hogy az Európai Unió Tanácsa közelgő magyar elnökségére tekintettel az európai vonatkozású kérdésekben való eszmecsere intenzitása tovább fog nőni.
A kétoldalú és európai együttműködésnek számos, közös érdekeken és állásponton nyugvó területe van. Ezek közül kiemelendő a Közös Agrár Politika, az innovációs és energia- (főként a nukleáris energia), ill. a biztonságpolitika. Növekvő a kapcsolatfejlesztés potenciálja a védelem-és az űrpolitika, valamint a felsőoktatás terén is.
A kormányzati kapcsolatok mellett ki kell emelni a parlamentáris diplomácia magyar-francia kapcsolatokban betöltött kiemelkedő szerepét is. Meghatározó jelentőségű volt e téren 2015 októberében Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének Párizsban tett látogatása, amikor a Nemzetgyűlés akkori elnökével, Claude Bartolone-nal és a Szenátus elnökével, Gérard Larcher-val egyaránt alkalma volt találkozni.
A 2022-es választások nyomán a francia parlament mindkét házában, a Nemzetgyűlésben és a Szenátusban, valamint a magyar Országgyűlésben is felálltak az új baráti tagozatok. Ez lendületet adhat a magyar-francia parlamenti kapcsolatoknak, a baráti tagozatok kölcsönös látogatásai és konzultációi formájában.
