Agrárpolitika és környezetvédelem

 Agrárpolitika és környezetvédelem

A kétoldalú agrárkapcsolatokban Franciaország hazánk kiemelt partnere, tekintettel közös érdekeinkre és számos ponton egymáshoz hasonló adottságainkra és közeli álláspontjainkra. A szakmai együttműködés alapja, hogy az EU Közös Agrárpolitikájában számos ponton egybevágnak érdekeink. Egyetértés mutatkozik többek között az élelmiszerszuverenitás célját illetően, valamint az Európai Unióba irányuló import tekintetében a tükörklauzulák terén is.

Az agráriumnak nehéz társadalmi, gazdasági és környezeti körülmények között kell helytállnia a globális versenyben, az okok között felsorolható többek között a pandémia, a háború okozta sokkok, az alapanyag árak növekedése, a klímaváltozás, a környezeti fenntarthatóság és az egészségvédelem érdekében egyre szigorodó zöld követelmények, a gazdatársadalom elöregedése, és a globálizáció kihívásai. Az EU tagállamaiként a két ország aktívan fellép azért, hogy az agrárium stabil alapokon működjön, jövője sikeres és fenntartható legyen: a különböző mezőgazdasági ágazatok érdekében Franciaország uniós szinten folyamatosan küzd, csakúgy, mint Magyarország.

A magas szintű intézményesített kétoldalú együttműködés fóruma a Magyar-Francia Mezőgazdasági Munkacsoport. Szakterületi példák az együttműködésre: az EU Közös Agrárpolitikájával kapcsolatos kérdések, agráriumbeli kockázatkezelés, agrár-generációváltás, erős és jó megtartóképességű vidék, genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos politika a magyar Alaptörvényben rögzítettekkel összhangban, klímaváltozással szembeni fellépés és alkalmazkodás, élelmiszerpazarlás és élelmiszerveszteség elleni küzdelem, állattenyésztés és állategészségügy, méhészet, digitalizáció és robotika, fehérjetermelési és -ellátási szuverenitás, valamint az uniós kereskedelempolitika formálása az európai mezőgazdasági érdekek szem előtt tartásával. A kétoldalú munka kiterjed a helyi termékek értékesítésével és a rövid élelmiszerellátási láncok fejlesztésével kapcsolatos jó gyakorlatok cseréjére is, továbbá fontos kooperációs terület az eredetvédelem. A fenntartható erdőgazdálkodás ugyancsak mindkét országban nagy hagyományokra visszatekintő stratégiai tevékenység.

A Magyarország és Franciaország közötti agrár-külkereskedelmi áruforgalom alakulása: 2022-ben kivitelünk dinamikusan, 28%-kal nőtt (86,5 millió euróra), behozatalunk pedig 19%-kal emelkedett (50,7 millió euró), 2021-hez képest.

Az áruforgalmi egyenleg magyar szempontból az utóbbi négy évben végig pozitív volt, 2022-re javuló tendenciával az aktívum 4,2-70,5 millió euró között alakult.

Agrár-külkereskedelmi forgalmunkban kivitelünk az elmúlt négy teljes évben 262 és 391 millió euró között, behozatalunk 257 és 321 millió euró között alakult.

A forgalom bővülésében maradt potenciál a jövőre nézve, a 2022. évi teljes magyar mezőgazdasági exportunk értékét tekintve a Franciaországba irányuló export értéke 3,0 % volt, mellyel az országok sorában a 10. helyen áll. Ez az adat az import tekintetében 3,3 % és 11. helyezés volt.

Örvendetes, hogy a növekedés idén is folytatódik, a 2023. január-márciusi időszakban exportunk 23%-kal nőtt (22,1 millió euró), importunk pedig 16%-kal nőtt (15,8 millió euró) a 2022-es év azonos időszakához képest.

A termékek között továbbra is kiemelkedik exportunk terén a baromfihús, a vágási melléktermék és belsőség, a táp és takarmány, valamint a zöldségkonzerv. A behozatalban a kukorica, a takarmány és táp, és az étkezési burgonya állnak a lista élén.

Külkereskedelmi forgalmunk Franciaországgal (ezer euróban)

A környezetvédelmi elkötelezettség jegyében, és az uniós és ENSZ keretek között vállalt klímaügyi céloknak és intézkedéseknek való megfelelés érdekében szoros az együttműködés a fenntartható fejlődés, a biodiverzitás megőrzése, a zöld növekedést elősegítő szakpolitikák és az energiatermelés területén. Magyarország csatlakozott a „4 ezrelék” (Talajok az élelmiszerbiztonságért és az éghajlatért) francia kezdeményezéshez, amelynek célja a talajok szervesanyag tartalomban megkötött szénkészletének javítása. További együttműködési terület a körforgásos gazdaság és az élelmiszerbiztonság kölcsönös tapasztalatcseréje. A vízgazdálkodás és vízpolitika kormányzati és szakmai szereplőinek kétoldalú együttműködése és a vízgazdálkodási tapasztalatcsere, valamint a nemzetközi szervezetekben való közös munka nagy jelentőségű, ehhez jól illeszkedtek az olyan nagyszabású események, mint a „Budapest Víz Világtalálkozók”. A fenntarthatóság kapcsán továbbá a „Planet Budapest” és az „Egy a természettel” emelhetők ki a hazai rendezésűek közül.

A franciaországi székhelyű nemzetközi szakmai szervezetek között nagy jelentőséggel bír a párizsi Nemzetközi Állategészségügyi Szervezet (OIE), valamint a 2024-ben centenáriumát ünneplő Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV), melynek Magyarország alapító tagja. Az OIE a nemzetközi kereskedelemben és a világszintű állategészségügyi igazgatásban, az OIV a borászati szabályozásban betöltött szerepe miatt fontos szervezet. Tagságunk révén részt vehetünk a nemzetközi normák alakításában, az egészség és a környezet védelme mellett termékeink megfelelhessenek a fogyasztói igényeknek, és a fenntarthatóság felé haladjanak az állategészségügyi és a szőlészeti-borászati szektorok.

Linkek:

A francia Mezőgazdasági és Élemezésügyi Minisztérium honlapja:
  http://agriculture.gouv.fr/

A francia Ökológiai Átmenetért Felelős Minisztérium honlapja:
  https://www.ecologie.gouv.fr/

A francia Agrárkamara honlapja :
  http://www.chambres-agriculture.fr/

A magyar Agrárminisztérium honlapja:
  http://kormany.hu/agrarminiszterium/

A magyar Nemzeti Agrárkamara honlapja :
  http://www.nak.hu/

Statisztikai adatok:
  http://www.ksh.hu/