Egy Habsburg Párizsban

Most nevezték ki Magyarország franciaországi nagykövetének Habsburg Györgyöt, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodójának unokáját. Az Orbán-kormánnyal szembeni súlyos jogállamisági kritikák kapcsán a diplomata a luxemburgi bírákra hivatkozik.

„Három hete érkeztem Párizsba, természetesen a kijárási korlátozások az életet kissé megnehezítik, de mivel rengeteg munkám van, ez nem olyan súlyos.” Március 25-én, a Római Szerződés 64. évfordulóján Habsburg György felsorolja mindazt, amelyekkel az elkövetkezendő hónapokban foglalkozni fog: „Európa jövőjével kapcsolatos konferencia; július 1-én Magyarország átveszi a Visegrádi csoport [ egy együttműködési fórum négy közép-európai ország között, a szerk. ] elnökségét; január 1-én kezdődik a francia EU elnökség és 2022-ben kerül sor a francia és magyar választásokra.

Észrevételt keltett I. Károly, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója unokájának párizsi kinevezése. Igaz ez természetesen a „koronás fejekre” specializálódott magazinok vonatkozásában is: a Habsburg–Lotaringiai-ház közel két évszázadon át uralkodott a kontinens nagy részén.

De a kancellária is felfigyelt a hírre: vajon milyen üzenetet kívánt közvetíteni Orbán Viktor, aki 2010 óta miniszterelnöke Magyarországnak és akit az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker „diktátornak” becézett? Vajon „Habsburg-diplomáciát” alkalmaz, hiszen 2015-ben már elküldte a Vatikánba György unokatestvérét, Habsburg-Lotharingiai Eduardot? Ismét közelíteni kívánja kapcsolatait Emmanuel Macronnal egy nehéz 2020-as év után, amely során Budapest és szövetségese, Varsó felzaklatta partnereit például azzal, hogy visszautasította az EU-s kifizetések jogállamisági kondicionalitását?

Számos kapcsolódási pont

Ez az új nagykövet felkelti Párizs érdeklődését, amely új kommunikációs csatornákat nyithat meg az Élysée, az állami döntéshozók és véleményvezérek felé ”, értékelt Milan Nic, a DGAP (Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik) kutatója. Orbánnak szüksége van rá, hogy javítsa kapcsolatát Emmanuel Macronnal, akinek növekedni fog politikai súlya az európai porondon Angela Merkel őszi távozását követően.

Andreas Bock, az ECFR (European Council on Foreign Relations) kutatója szerint az új nagykövet már eleve jó kapcsolatokkal rendelkezik: „ Nagyon jó kapcsolatokat ápol sok magyar döntéshozóval, különösen Gulyás Gergellyel, Orbán Viktor befolyásos kabinetigazgatójával” . A nagykövet az 1990-es években ismerte meg a jelenlegi miniszterelnököt, amikor Budapest közelében telepedett le.

Új funkcióit kommentálva az 56 esztendős Habsburg György először is szereti kiemelni számos kötődését Franciaországhoz – amelyet bizonyít a Lotharingiai szál. „ Édesapám és édesanyám Nancy-ben házasodtak össze 1951-ben, nehéz idők közepette, amikor édesapám, Ottó nem térhetett vissza Ausztriába, vagy bármely más közép-európai országba. Itt ünnepeltük ugyanakkor házasságuk ötvenedik évfordulóját, a helyi lakosság jelentős képviselete mellett. ” A nagykövet egy másik kapcsolódási pontot is említ Franciaországgal, Burgundiát: „ Természetesen az Aranygyapjas rend, amelyet Jó Fülöp burgundi herceg alapított, a legfontosabb a családom számára.

Gazdasági kapcsolatok

A magyar – akinek osztrák útlevele is van – emlékeztet arra, hogy sokat dolgozott édesapjával, Ottóval, aki 2011-ben hunyt el, 1979 és 1999 között európai parlamenti képviselőként dolgozott, Franciaország nagy csodálója és a frankofónia európai intézményekben való elterjedésének meggyőződéses aktivistája volt. Habsburg György Bajorországban született, a fenséges Starnbergi-tó partján, német az anyanyelve. „ De a spanyol is, hiszen a szüleimnek volt egy háza Spanyolországban, ahol sok időt töltöttünk.

Nagyon hamar megtanult franciául: „ Sok unokatestvérem élt Franciaországban, vagy Belgiumban.” Budapest új képviselője ragaszkodik a Magyarország és Franciaország közti gazdasági kapcsolatok ápolásának fontosságához, hiszen Magyarországon mintegy 500 francia cég van jelen, amelyek 40.000 magyar embernek adnak munkát.

De eljön az idő, amikor foglalkozni kell mindazzal a kritikával, amelyet az európaiak felhoznak Orbán Viktorral szemben, aki a (nagyon) konzervatív Fidesz vezetője, egyben apostola az illiberális demokráciának, amely a politikai liberalizmus ellenpólusa, és amely Luuk van Middelaar holland filozófus szerint „választói diktatúra”, amelyben a blokkolt politikai rendszer, a sajtó pluralitása elleni támadások és az igazságszolgáltatás meggyengítése akadályozzák a politikai változás esélyeit. Tavaly az Európai Parlament szankciókat követelt Budapesttel szemben.

„Magyarország demokrácia, nevetséges az ellenkezőjét állítani”

A nagykövet, anélkül, hogy eltérne a vélhetően örökölt udvariasságtól, sokkal offenzívabb lesz: „Nem tudjuk elfogadni, hogy az emberek azt mondják, hogy nincs nálunk jogállamiság. Magyarország demokrácia, nevetséges az ellenkezőjét állítani. A választások során folyamatosan górcső alá vesznek minket az európai intézmények, a Velencei Bizottság és számos megfigyelő. Az igazság az, hogy a legutóbbi három törvényhozási választás során a Fidesz nyert és kormányzott, ez a demokrácia."

Európával kapcsolatban ugyanez a magabiztosság: „ A magyarok örülnek, hogy Európa részei lehetnek, nem ismerek egyetlen olyan politikust sem, aki ki szeretne lépni innen. ” Habsburg György, aki nem tagja a Fidesznek, elismeri, hogy jelentős különbségek vannak Emmanuel Macron és Orbán Viktor európai jövőképe között: „ De szeretném hangsúlyozni, hogy a Maastrichti Szerződésben van egy kulcsfontosságú szó, amelyet nem használunk eléggé: a szubszidiaritás. Szerepel a szerződésekben, ezért foglalkoznunk kell vele.

Luxemburgi bírák

A diplomata nem vitatja az európaiak közötti nézeteltérések fennállását, „ de ha nem találunk megoldást egy vitára, akkor a luxemburgi bírósághoz fordulunk. Nem talál olyan esetet, amikor Magyarország ne fogadta volna el a Bíróság döntését.

A diplomata, aki jogot és politikai tudományokat tanult, nagy tiszteletet tanúsít a luxemburgi bírák iránt. Az EUB-ban az ősei által felállított koncepció távoli örökösét, a „Reichsidee”-t látja: „ Ezt időnként az imperialista eszme szerint fordítjuk, de ez nem adja vissza teljesen a koncepciót, amely egy szupranacionális jogrendszert vázol fel, ami a nemzetek, nyelvek, vallások, etnikumok fölött áll, és amely lehetővé teszi két csoport közötti konfliktus megoldását, még azelőtt, hogy az kiéleződne.

Úgy tűnik, Magyarország és Lengyelország március 11-én fellebbezést nyújtott be a Kúriához a közösségi pénzek kifizetéséhez kapcsolódó kondicionalitási mechanizmusok ellen, azzal érvelve, hogy az Uniónak nincs hatásköre a jogállam fogalmának meghatározására. Az ellenkező irányban az Európai Bizottság megtámadott egy, az igazságszolgáltatással kapcsolatos 2020-as lengyel törvényt, amely a testület szerint aláássa a bírák függetlenségét. Sok kulcsfontosságú ügy fog zajlani Luxemburgban az elkövetkezendő hónapokban.